Hibbey Kinga vagyok, 31 éves. Van egy gyönyörű családom, két csodás gyermekem. Egyik sem kora-baba. Mégis egészen kiskorom óta összekapcsol valami és valaki a PIC-i babákkal.
Ő Édesanyám, dr. Komáromi Margit, a tatabányai Szent Borbála Kórház PIC főorvosa. 5 évesen láttam először koraszülött babát a PIC-en. 800 gramm lehetett. Akkor elindult valami bennem. Ahogy néztem a nagy pelenkát rajta, a vékony kis végtagjait. Aztán sok évig csend volt, lappangás. Tettem a dolgom, pedagógus lettem, gyerekeket szültem. Rettegtem a koraszüléstől, de kivárták az időt. Pár éve hobbiként fotózom. Ez az a pont, ahol a PIC-et, a babákat, a koraszülőket össze tudom hozni a külvilággal: a fotózás.
Látnia kell mindenkinek, hogy mennyi erő, kitartás, hála van ezekben az anyákban, apákban, babákban és az összes PIC-i dolgozóban. Nehéz körülírni, megmutatom!
Tudod mi az a PIC? Azon kívül, hogy egy nagy vastag ajtó, a „Belépni tilos” felirattal amin maszkos emberek és könnyes szemű anyukák jönnek-mennek ki-be?
Tudod kik laknak odabent? Kisebb-rövidebb ideig. Tudod kik vigyáznak az ottlakókra? És hogyan? El tudod képzelni mekkora egy 580 grammos koraszülött? Tudod hányszor hangzik el naponta a PIC-en: „Mikor mehetünk haza?”
Gyere megmutatom!
Fogd meg a kezem, beviszlek a PIC-re és odaadom a kezed a bentlakóknak. Nézd meg őket alaposan. A babákat, a szüleiket, az ott dolgozókat. De nem ám úgy finomkodva. Nézz bele egészen a lelkük mélyére.
Ahogy figyeled őket, egyre jobban szorítod a kezüket, szükségük van Rád, rám, ránk, a külvilágra. A JóIsten ezt a feladatot bízta ezekre a babákra, és a szüleikre és a megmentőikre. Ez egyedül nem megy. Bemenni az ajtón, de idővel kijönni.
A „miértre” nem tudom a választ, csak érzem, ahogy a kora-szülők is. Lehetsz bárki, ha belépsz az ajtón, a kétségbeesés, döbbenet, félelem helyét lassan átveszi remény, szeretet és hála. Megtanulsz merni nagyot álmodni. Ha kijössz az ajtón, Tiéd a világ! Remélem, segítek azzal a sok kézzel, akik ezzel az albummal PICit bepillanthatnak ebbe a varázslatos világba!
Ha bent vagy: a reménnyel. Ha kint vagy: a háláddal. Szeretettel, Kinga
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm az édesanyáknak, és apáknak, doktornéniknek és nővérkéknek, hogy beengedtek ezekbe az intim percekbe, órákba! Köszönöm feltétlen bizalmukat és türelmüket, a mosolyokat és könnyeket! Köszönöm Édesanyámnak, aki mindenben mentorált és támogatott! Köszönöm a legszuperebb családnak, férjemnek, gyerekeknek, akik határtalan türelemmel és szeretettel kísérték végig munkám, biztattak és támogattak!
Hibbey Kinga
