A gyógyulás sokszor nem egyetlen beavatkozáson vagy gyógyszeren múlik. Van, amikor a következő lépés egy óvatos mozdulat, az első felülés az ágy szélén, néhány lépés a folyosón, egy jól megválasztott gyakorlat – vagy éppen az, hogy valaki türelmesen és szakértelemmel segít újra mozgásba lendülni.
Szeptember 8-án a fizioterápia világnapját ünnepeljük, amelyet 1995 óta minden évben megtartanak annak emlékére, hogy 1951-ben ezen a napon alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége. Célja, hogy felhívja a figyelmet a fizioterápia és a gyógytornászok szerepére az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében, a rehabilitációban és a gyógyulásban.
Mit jelent valójában a fizioterápia?
Egy összetett szakmai terület, amelynek fontos része a gyógytorna és a mozgásterápia, de különböző fizikoterápiás eljárások is hozzájárulhatnak a kezeléshez.
A fizioterápiás kollégák a kórház „vérkeringésének” fontos részei, hiszen a kórházi betegellátás szinte valamennyi területéhez kapcsolódnak.
Munkájuk mindig az adott beteg állapotához és szükségleteihez igazodik. Másra van szüksége egy műtét után lábadozó betegnek, egy stroke-on átesett páciensnek, egy mozgásszervi problémával küzdő betegnek, egy intenzív osztályon fekvő páciensnek vagy annak, aki hosszabb kórházi tartózkodás után szeretné visszanyerni korábbi erejét és önállóságát.
A cél azonban közös: segíteni a beteget abban, hogy a lehető legtöbbet nyerje vissza abból, amit a betegség vagy a sérülés miatt elveszített.
Ehhez pedig nemcsak szakmai tudásra, hanem motiválásra, empátiára és rengeteg türelemre is szükség van.
A Szent Borbála Kórház valamennyi fizioterápiás szakemberének ezúton is köszönjük azt a kitartó, sokszor háttérben zajló, mégis nélkülözhetetlen munkát, amelyet nap mint nap betegeinkért végeznek.
Köszönjük a szakértelmet, a türelmet, a figyelmet és azt a sok apró sikert, amelyből végül egy-egy beteg nagy eredménye születik.
