A Vese Világnapját minden évben március második csütörtökén tartják, 2023-ban erre március 9-én kerül sor. A banner kihelyezésével támogatjuk a 2023-as világnap célkitűzését: „Felkészülés a váratlanra, a kiszolgáltatottak támogatására!” Az elmúlt években a COVID-19 világjárvány kiemelt megterhelést rótt erre a sérülékeny populációra, nyilvánvalóvá vált: a váratlan eseményekre való felkészülés hihetetlenül fontos a vesebetegek számára.
Ez a globális kampány adja az alkalmat,
- hogy bemutassuk a megye vesebeteg-ellátásának történetét,
- hogy felhívjuk a figyelmet a vese szerepére, egészségünk megőrzése érdekében a vesebetegség szűrésének szükségességére és a dialíziskezelés szerepének fontosságára. Dr. Nagy Lajos, Batthyány- Strattmann László és Szabó Ignác díjas főorvosunk válaszol a vesebetegségekkel kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre.
Portré
Dr. Nagy Lajos a Nephrológiai Osztály osztályvezető főorvosa a kezdetetektől aktív résztvevője volt az ellátás Tatabányán történő kialakításának. A szakmai alapokat részben a budapesti Szent Margit Kórház Művese Állomásán és Nephrológiai Osztályán, részben a budapesti egyetem Urológiai Klinikáján sajátította el. Elsőként szerzett nephrológiai szakvizsgát 1987.-ben. Kétezer óta az osztály vezetője és egyidejűleg a Művese Állomás igazgatója, 15 évig régiós szakfelügyelő főorvosként is tevékenykedett Munkatáraival megszervezték, elindították a megyei nephrológiai betegek gondozását, a korszerű dialízis formák alkalmazását, a dialízisellátás bővítését. Az egészségügy fejlesztése érdekében végzett munkáját Batthyány- Strattmann László (2018), és Szabó Ignácz (2022) díjjal ismerték el. A negyvenegy év alatt beállt változások (költözködések, ágycsökkentés, profilalakítás, gyorsult munkatempó) ellenére is változatlan céljuk: a legmagasabb szintű ápolás, biztonság és gondoskodás nyújtása. Hitvallásuk szerint, „A gyógyítás művészete és mestersége csak akkor tökéletes, ha szeretetből fakad.” /Paracelsus/
Hasi dialízistől a korszerű nefrológiai ellátásig
Tatabányán a nephrológiai ellátás története 1981-ig követhető vissza. Ekkor létesült osztályunk elődje, mely a Tüdőszanatórium épületében kapott elhelyezést – a tüdőgyógyászati osztályok és bőrgyógyászati osztály mellett – III. számú Belgyógyászat néven. Száz (100) ágyon kezdetben krónikus jellegű betegellátást végzetek, majd 50 ágy aktív részleggé vált. A 80-es években még csak a kardiológia rendelkezett nevesített profillal a megyei kórházban, de az egész országban „fehér hollónak” számított nephrológia. Az osztályvezető főorvos – dr. Grósz Mária – elhatározásával indult az ellátás szervezése, melynek első lépcsőjeként kezdetben manuális, majd automatizált formában intermittáló peritonealis dialízis kezelésből állt. A rendszerszerűen működő peritonealis dialízis központ mellett az időközben megalapított Komárom-Esztergom megyei Művese Alapítvány révén hemodialízis állomás terveztek létrehozni. A dialízis monitorok beszerzése részben megtörtént, de az ezen időszakban történt változások – rendszerváltás, az egészségügyi ellátás újraszervezése, a nephrológia létjogosultságának megerősödése – következtében a privatizáció adott lehetőséget és lökést komplett dialízis központ kialakításához. Kezdetben hazai vállalkozás (Rolicare Rt) formájában, majd multinacionalis cég (Eurocare, illetve BBraun Avitum) vette át a dialízis központ működtetését. Ezzel egyidejűleg a dialízis központ, majd röviddel később a Nephrológiai Osztály is új helyére, a kórház II. számú telephelyére („Hunyadi Kórház”) költözött. A D épületben teljes körű felújítás után a két alsó szinten a dialízis központ, az első és második szinten a nephrológiai osztály kialakítására került sor. Mindeközben bővült az ellátási profilunk, a nephrológia mellett diabetológiával, érintőlegesen angiológiával és bőrgyógyászati ellátással is foglalkoztunk. A 2020. évi pandémia az egészségügyi ellátás terén is meghatározó változásokat eredményezett: új helyre, a „H” épületben költöztek. Jelenleg 19 ágyon működik a kórházi nephrológiai ellátás, míg a dialízis központ és a nephrológiai ambulancia továbbra is a „D” épület földszintjén, a CAPD ambulancia, valamint potenciálisan működő COVID ellátó részleg az 1. és 2. emeleten kapott helyet. Az osztály szakdolgozóinak irányítását Ferencz Zsuzsanna főnővér végzi 1998 óta.
Dr. Nagy Lajos főorvos válaszol a vesebetegséggel kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre
A krónikus vesebetegség a népesség 10%-át érinti, kortól és nemtől függetlenül mindenki vesebeteggé válhat. A felnőttkori krónikus vesebetegség leggyakoribb oka a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Mindkét betegségtípus népbetegségnek számít.
Hogyan fedezhető fel a vesebetegség?
A krónikus vesebetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek jelei, tünetei. Mire megjelennek az első ráutaló tünetek, a vesefunkciók akár 10%-ra is beszűkülhetnek. Ugyanakkor a vesebetegség könnyen kimutatható szűrővizsgálattal: vizeletvizsgálattal ellenőrizhető, hogy van-e fehérje a vizeletben, illetve rutin vérvizsgálattal megállapítható a szérum kreatinin szintje.
Melyek a krónikus vesebetegségre utaló jelek?
Vizenyő képződés a végtagok területén, illetve előrehaladott kórfolyamat esetén testszerte, fáradékonyság, étvágytalanság, fogyás, a vizelet mennyiség megkevesbedése.
Az említett leggyakoribb okok megfelelő kezelése mellett a kockázat csökkentése érdekében az alábbi szabályok betartását tanácsoljuk:
- Mozogjunk sokat, tartsuk fitten magunkat,
- étkezzünk egészségesen,
- vigyázzunk testsúlyunkra,
- mindenkor fogyasszunk bőségesen folyadékot,
- ne használjunk rendszeresen vény nélkül kapható gyógyszereket (különösen nem-steroid típusú gyulladáscsökkentőket),
- ellenőriztessük vesefunkciónkat amennyiben cukorbetegek vagyunk, vagy hypertoniásak, túlsúlyosak, illetve vérrokonaink között ismert vesebetegek vannak.
Az idült vesebetegség jól kezelhető. A korai stádiumban életmód változtatással, diétával, megfelelő gyógyszeres kezeléssel, késői stádiumban vesepótló kezelések révén (hemodialízis kezelés, ambulans peritonealis dialízis kezelés, transzplantáció) tudjuk biztosítani betegeink megfelelő életminőségét.