Gratulálunk MINDENNAPI HŐSEINKNEK! Büszkék vagyunk, hogy Tata polgárai méltónak találták őket, és rájuk szavaztak!
Tata és Térsége Civil Társulás második alkalommal szervezte meg a Mindennapok Hősei akciót azzal a céllal, hogy kifejezzék megbecsülésüket mindazon tataiak iránt, akik elhivatottságukkal, tenni akarásukkal, munkájukkal tiszteletet vívnak ki környezetükben.
Egészségügy kategóriában Sós Jánosné kórházunk Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának főnővére első helyezést ért el. Ugyanebben a kategóriában dr. Bensó Beáta pszichiáter harmadik lett a közönségszavazatok alapján.
Dr. Horváthy Dénes Tata 722. számú cserkészcsapatának vezetője közösségépítés-kultúra-természetvédelem-civil önkéntesek kategóriában 3. helyezést ért el.
„Szerencsen születtem – vallja magáról Sós Jánosné, Melinda – de a tatai nagyszüleimnél gyerekeskedtem, felnőttként ’83 óta kötődöm Tatához. Ekkor kezdtem dolgozni a helyi kórházban a pszichiátrián, aztán ahogy a kórház profilja változott, úgy dolgoztam én is más-más szakterületen: a belgyógyászaton és most a mozgásszervi rehabilitációs osztályon. Itt az osztályon nagyon családias légkörben dolgozunk, odafigyelünk egymásra és betegre egyaránt. Mint a tyúkanyó fogom össze ezt a kis csapatot, terelgetem pozitív irányba lépéseiket és gondolataikat.”
Bensó doktornő számára a jelölése sem volt ismert. Ezért meglepetésként érte a telefon, amikor a díjátadóra hívták. Kórházi munkája mellett több helyen lát el karitatív tevékenységet: a Dunaalmási Református Szeretetházban, konzulensként a Vöröskereszt Szenvedélybetegek közösségi ellátásában. Elmondta, belső késztetésből fordít egyre több időt – és miután gyermekei kirepültek a családi fészekből, tud is több időt szánni – a rászorulók lelki támogatására: „betegeim kezelésénél fontosnak tartom a szociális támogatást, a testi-lelki jólét megteremtését.”
Dr. Horváthy Dénes, kórházunk radiológusa, született tatai és gyerekkora óta részt vesz a cserkészmozgalomban. Azonosul a mozgalom céljával, hogy felelősen gondolkodó felnőtté neveljék közösségük fiatalkorú tagjait. Sokan kérdezik tőle, fiatal orvosként miért nem a karrierjével foglalkozik többet?
„Amikor munkahelyemről hazaérek, cserkésszé leszek – mondja. A fiataloknak szükségük van olyan közösségre, ahol jó dolgokban kapnak megerősítést, így tudnak eredményesen fejlődni. Az Öveges József cserkészcsapat kapitányaként hiszek abban, hogy a cserkészet Magyarországon, Sík Sándor sorait idézve: emberebb embert és magyarabb magyart nevel. A díj azért jelentős számomra, mert ebből azt gondolom, a tataiak is érzik, helye van a mozgalomnak a városban, és fontosnak tartják népszerűsítését.”
